Titkok, amelyekre ideje, hogy fény derüljön!

Lukács 21,25-36

25.„És akkor jelek lesznek a napban, a holdban és a csillagokban, a földön pedig a tenger zúgása és háborgása miatt kétségbeesnek a népek tanácstalanságukban.
26.Az emberek megdermednek a félelemtől és annak sejtésétől, ami az egész földre vár, mert az egek tartóerői megrendülnek.
27.És akkor meglátják az Emberfiát eljönni a felhőben nagy hatalommal és dicsőséggel.
28.Amikor pedig ezek elkezdődnek, egyenesedjetek fel, és emeljétek fel a fejeteket, mert közeledik a megváltásotok.”
29.Mondott nekik egy példázatot is: „Nézzétek meg a fügefát és a fákat mind:
30.amikor látjátok, hogy kihajtanak, már magatoktól is tudjátok, hogy közel van a nyár.
31.Így ti is, amikor látjátok, hogy mindezek bekövetkeznek, tudjátok meg: közel van az Isten országa.
32.Bizony, mondom néktek: nem múlik el ez a nemzedék addig, amíg mindez meg nem lesz.
33.Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el.
” 34„Vigyázzatok magatokra, nehogy szívetek elnehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól; és hirtelen lepjen meg titeket az a nap, 35.mint valami csapda, mert úgy fog rátörni mindazokra, akik a föld színén laknak.
36.Legyetek tehát éberek és szüntelen könyörögjetek, hogy kimenekülhessetek mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt.” Lk 21,25-36

Jóel próféta könyve 2:30 (3:3)" Csodás jeleket mutatok az égen és a földön: vért, tüzet és füstoszlopokat.

Jóel próféta könyve 2:31 (3:4) A nap elsötétül, a hold vérvörös lesz, mielőtt eljön az Úr nagy és félelmetes napja.

Jóel próféta könyve 2:32 (3:5) De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az ÚR nevét, mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék az Úr ígérete szerint, és azok menekülnek meg, akiket elhív az Úr."

Paul Begley,amerikai lelkész elemzése szerint (is) "az utolsó napokban élünk", figyelve az égi jeleket, a természeti katasztrófákat...ez a végidők , az utolsó harc kezdete,az apocalipszis elkezdődött. Ilyen hosszan tartó Vér Hold(Blood Moon)-ez a neve- 70 évvel ezelőtt volt pl.mikor Izrael állam megalakult. A Mars -a "háború bolygója"-is most áll nagyon közel a Földhöz, a mostani Blood Moon , holdfogyatkozás idején...

3,1 Aztán pedig kiárasztom lelkemet minden emberre, és prófétálni fognak fiaitok és leányaitok; álmokat álmodnak véneitek, és látomásokat látnak ifjaitok. 2Sőt szolgáimra és szolgálóimra is kiárasztom azokban a napokban lelkemet. 3És csodálatos jeleket idézek elő az égen és a földön: vért, tüzet, és füstfelhőt; 4a nap sötétséggé változik, a hold pedig vérré, mielőtt eljön az Úrnak nagy és rettenetes napja. 5És akkor ez lesz: mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, megszabadul. Mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a menedék – amint megmondta az Úr –, azoknak a menekülteknek a számára, akiket meghív az Úr. Mi az a Nagyfigyelmeztetés? Mikor fog megtörténni? Mekkora esemény lesz ez? Vajon van-e a Nagyfigyelmeztetés próféciáknak Bibliai alapja? Isten tetszése szerint való-e, hogy készüljünk a Nagyfigyelmeztetés eseményére? Adhatnak-e valamit számunkra a Nagyfigyelmeztetés próféciák, ha jó keresztényként élünk, vagy nélkülük is elvagyunk?

Rövid összefoglaló arról, amit a látnokok "nagy figyelmeztetésnek" neveznek. IX. Piusz pápa is megjövendölte, hogy az Egyház szörnyű megpróbáltatásai után, amikor a démoni erők egy évszázadon át egyenesen az egyház kapuit ostromolják, "nagy jel adatik a világ számára, amely félelemmel vegyes tisztelettel tölti majd el a világot". A garabandáli látnokoknak a Kármelhegyi Boldogasszony megmutatta ezt a nagy jelet, mely azóta a jelenésekről szóló szakirodalomban és a hívek között is nagy figyelmeztetés néven vált közismertté. A garabandáli látnokok szerint a nagy figyelmeztetés egy lelki élmény lesz: - amelyet az egész emberiség minden tagja ugyanabban az időpontban él majd át; - egy égi fényjelenséggel fog kezdődni, mely jelenséget minden ember látni fog; - mindenki úgy fogja érezni, hogy ez az égi fény belé hatol; - ettől a pillanattól kezdve mindenki csak a saját lelkével, illetve lelkiismeretével lesz elfoglalva, - megszűnik a külvilággal való érintkezésünk, - úgy fogjuk érezni, mintha az életünk vége közeledne, - az egész hasonlatos lesz az úgynevezett halálközeli élményhez; - szembesülni fogunk saját lelkiismeretünkkel, - és látni fogjuk mindazokat a bűneinket, amelyeket életünk során elkövettünk, - valamint mindazokat a jócselekedeteket, amelyeket nem tettünk meg, s mindezeknek a következményeit; - ebben a pillanatban minden ember tudni fogja, hogy ezt az élményt Isten idézte elő a lelkekben; - minden egyes ember tudni fogja, hogy csak egyetlen igaz Isten van, és hogy csak az Ő törvényei szerint szabad élni; - ez a lelki élmény ítéletszerű lesz ugyan, de nem ítélet lesz; - minden bűnünket úgy fogjuk látni, mintha Krisztust Magát kínoznánk velük, - illetve látni fogjuk, milyen valóságos kínokat és szenvedéseket okozunk Krisztusnak bűneinkkel; - ezen lelki élmény alól senki sem lesz képes kivonni magát, - akaratától függetlenül minden egyes akkor élő ember át fogja élni, - mindannyiunknak szörnyű élmény lesz szembesülni bűnös voltunkkal, - sokan nem fogják túlélni, szörnyethalnak, látván a borzalmakat, amelyeket bűneikkel okoztak; - az egész élmény mindössze néhány percig fog tartani. Ahhoz, hogy mindez megtörténhessen, minden ember által alkotott gépezetnek meg kell állnia a Földön, hiszen a gépezetek kezelői is ezzel az élményükkel lesznek elfoglalva. Istennek a nagy figyelmeztetéssel az a célja, hogy rádöbbentse az emberiséget arra, hogy bűnös életet él, s ezáltal saját vesztébe rohan, de megmutatja azt is, hogy az örök élet elnyerésének egyetlen járható útja a megtérés, és fiának, Jézus Krisztus Urunknak a követése. A nagy figyelmeztetés Isten utolsó előtti nagy figyelmeztetése az emberiség megtérésére a Föld megtisztulása előtt.Ennek hatása azonban még mindig nem lesz elégséges,sokan még ennek az élménynek sem fognak hinni. A tömegtájékoztatási eszközökön keresztül a sátán erői "tudományos" magyarázatokkal fogják ellátni az embereket, igyekezvén meggyőzni őket arról, hogy ez a nagy figyelmeztetés nem Isten műve volt. Ezért sokan a sátán erőinek fognak majd hinni,és folytatni fogják bűnös életüket. Ezért Isten a nagy figyelmeztetés után még egy nagy csodajelet is adni fog az emberiségnek, amelyre már nem lehet majd semmilyen tudományos magyarázattal szolgálni. Ez a csoda (többek között) Garabandálban lesz látható a nagy figyelmeztetéstől számított tizenkét hónapon belül. Ha az emberiség ezután sem fordul vissza Istenhez, akkor következik az ítélet...

Oldalad születésnapja: 2017.07.20 17:48:07. Eddig 895 oldalletöltést ért el.

 

Mit kellene még írni, vagy még milyen bejegyzések kerülnek közzétételre az a záráskor derül csak ki, ez továbbra is így marad. Ez a 108. bejegyzés, valami szépet kellene feltenni, de az utóbbi időkben inkább várok vele, mivel jó dolog sajnos kevésszer történik. Betűket meg elnézek, mert hát sietek, de mégis hová ez a sietség, s mit érek el vele, ha újból s újból visszatérve javítanom kell, amit külön bejegyzésben kellett volna, de hát oly régen érkezett onnan adatinformáció...

A botrányok tudomásom szerint nem érinti a Bóly és Vidéke, a Mohácsi, Pannon/Komárom-Tata illetve 2007. augusztus 1-jén bankká vált 1958. július 6-án alakult veszprémi székhelyű Kinizsi Takarékszövetkezetet...
 

Mi leginkább a botrányos, azt csak azok értik meg akik szembesülnek vele, sajnos ez csak még ennél rosszabb lesz, s a sok megtévesztett, még ezt is bekajálja, mivel annak idején még 233 takarékszövetkezet volt az országban, ma már csak 12 a sorozatos kényszerítések miatt, s nem hetente egy napon voltak nyitva, nem egy személy, s lehetne folytatni, de majd talán később, mert az, hogy egy 3000 lakosságú nagyközségnek csak 1 nap jár, merthát az csak kísérleti jellegű volt anno, most már mennyi településen szünt meg a takarékszövetkezet, hány embert küldtek el, erről mégis miért nem ír a megtévesztő médiafelületek többsége...

Japán 1982 óta az elmúlt évtizedek legsúlyosabb árvízével és földcsuszamlásával küzd, valamint napi szinten rengeteg csapadékrekord dőlt meg a kelet-ázsiai országban. Június 28. és július 8. között hatalmas mennyiségű vízpára és a Prapiroon trópusi ciklon után visszamaradt párás levegő okozott rendkívül heves esőzéseket az országban. A Japán Meteorológiai Szolgálat szerint az ország nyugati részén és Hokkaidóban rekordmennyiségű csapadék esett ebben az időszakban.

A szeptember a betakarítás hónapja, a gyomlálással már nem szükséges annyit fáradnunk szerencsére, kivéve az öntözött másodvetéseknél, de a gyommagvak már nem nagyon kelnek ki ilyenkor, a gaz is eléri a tenyészidő végét. Idén a sokáig húzódó esőzést hosszan tartó szárazság váltotta fel, így szükségessé válhat egy kis frissítő öntözés a tikkasztó melegben.

A gyümölcstárolót a júliusi cikkben ismertetett módon fertőtleníteni kell, a rekeszeket is súroljuk ki trisós vízzel, mert az alma könnyen megrothadhat szennyes tárolókban.

Ha még nem szedtük ki a burgonyát, miután a szára elszáradt, most már lássunk neki, mert ha jönnek az esők, a földben megrothad. Hogy a beérésnek mikor jön el az ideje, az ültetés- és időjárásfüggő, augusztus vége, szeptember eleje körül van, ha már a szára könnyen kihúzható a földből, és gumók is könnyen leválnak róla. Korán és későn sem jó hozzákezdeni, ha még nem érett be teljesen, könnyen romlik. Kapával vagy ásóval történik a kiszedés, vigyázzunk, mert könnyen sérülnek, inkább egy kicsit tompább szerszámot válasszunk.

Nekünk idén három zsák krumpli lett kb. 6x6m-nyi területen (7 sor), ami egész jó, de ez nagyban függ az időjárástól, talajelőkészítéstől egyéb körülményektől.

A másodvetésű borsó, bab, csemegekukorica folyamatosan szedhető. Még mindig vethetünk hónaposretket és sóskát. A zeller még sokat nőhet ebben a hónapban, érdemes öntözni, mert jobban igényli a vizet, mint a többi gyökérzöldség -emezek talaját már nem trágyázzuk, csupán lazítjuk, öntözzük, ritkítás céljából pedig szedünk belőle.

A még nem letermett paradicsomtövek hajtáscsúcsait vágjuk le, de a leveleket ne, mert ha meghagyjuk, gyorsabb a beérés. A fertőzött, lehullott, rothadó terméseket is szedjük, mert megfertőzik az egészséges fejeket, ez a paprikára is igaz. Ha már lehullott, akkor se hagyjuk a talajon. Csak ezzel előzhető meg az egészségesek megfertőzése, hiszen a folyamatos érés miatt már nem permetezhetünk.

Szedhetők a rövid tenyészidejű őszi karfiol rózsái. A szárazság miatt szükséges az öntözése, különben a rózsák aprók maradnak, bebarnulnak és ki is nyílhatnak, ezért két-három naponta kapjon vizet a karalábéval együtt. A karalábégumó vízhiány esetén kicsi marad és fásodik, túlöntözéskor viszont felreped.

A nyári salátát csak száraz időben öntözzük, mert a sok víztől a fejek felrepedhetnek. Figyeljük az őszi hajtatásra szánt fejeken a peronoszpóra megjelenését, ezeket eltávolítjuk, permetezünk. Csak az erős, fejlett, egészséges salátapalántákat ültetjük ki.

A bimbóskel is érik, a szár alján lévő, kemény bimbókat vegyük le. Ha visszatörjük a hajtás csúcsát, meggyorsíthatjuk az érést.

A túl nagy céklákat is felszedjük, mert a minőség rovására megy, ha túl sokáig hagyjuk nőni. A kisebbeket, később ültetetteket még hagyjuk fejlődni.
 

Fólia vagy melegágyi ablak alatti ágyásba ültethetünk áttelelésre spenótot, rövid és közepes tenyészidejű sárgarépát és petrezselymet. Meleg fekvésű vidékeken még korai karfiol, karalábé és saláta is ültethető.

A téli sarjadékhagyma szárán fejlődött sarjhagymákat leszedjük és 20 cm-es sortávolságra ültetjük áttelelésre, tavasszal zöldhagymaként korán szedhetjük. Melegágyba is ültethetjük, szalmás trágyával körberakva a keretét, mert így egész télen ellát minket zöldhagymával.

A virágoskertben szeptember első felében folytathatjuk az örökzöldek átültetését, szaporítását. A pázsitkészítésre is alkalmas a mostani időjárás. A legkésőbb elvirágzott liliomok átültetése is most aktuális. Fejezzük be a korán virágzó hagymások ültetését. A nárcisz, jácint, tulipán hagymáinak ültetése is szeptemberben alkalmas. A virághagymákat általában október közepéig ültethetjük, de nem frissen trágyázott földbe.

Az évelők ültetését, szaporítását folytathatjuk egész hónapban, de ne bolygassuk a korán, tél végén virágzóakat, pl. a szellőrózsát, az ő ültetésük tavasszal esedékes, miután elvirágoztak.

A díszfák, cserjék alól gereblyézzük össze és égessük el a lehullott leveleket, mert a korai lombhullás károkozók, fertőzések miatt történik. Ha az ok a föld alatt élő férgek, pajorok rágása, talajfertőtlenítés szükséges.

A veteményeskertben folyamatosan érnek be a terményeink, és jólesően nyugtázhatjuk munkánk gyümölcsét egy szelet saját termesztésű dinnyét vagy zsenge főtt kukoricát csócsálva. De fertőzött leveleket, terméseket, szemeket továbbra sem adunk az állatainknak, mert megbetegedhetnek tőle, a komposztra sem hordjuk, hanem elégetjük.

Lássuk, milyen munkáknak nézhetünk még elébe e hónapban!

Megkezdődik a melegkedvelő növények és hagymák begyűjtése, a talajelőkészítés az őszi vetések alá, mert a frissen trágyázott föld általában nem jó. Folytatjuk a paradicsom fattyazását.

Felszedjük a sárguló fok- és vöröshagymát, szellős helyen, zsákra terítve, lehetőleg napon szárítjuk. A lúdtojás nagyságú céklákat folyamatosan szedjük, mert ha túl nagyra nőnek, romlik a minőségük, na meg így a maradék is több vízhez, tápanyaghoz jut, behozhatják lemaradásukat a fejlődésben.

Porhanyítjuk a csemegekukorica talaját, ha szükséges, öntözzük is, az első, kifejlett, de még zsenge csöveket szedhetjük. Erről a csuhélevelek keskeny csíkjának lehúzásával győződhetünk meg, az éretlenekre visszahúzzuk a csíkot, ne maradjanak szabadon.

A szabadföldbe vetett görögdinnye érni kezd már, fanyelű késsel kopogtassuk, a tompa, mély hangúakat szedhetjük. Ha nem marad tartós az esőzés, öntözzük a paradicsomot és a paprikát, a káposzta- és salátaféléket, karfiolt és kapalábét, de a vöröskáposztát ne, mert felrepednek a fejei.

A gyökérzöldségekből fokozatosan szedünk, kapáljuk és öntözzük. A zöldségeskertet tartsuk gyommentesen, és rendszeresen kapáljunk, így elkerülhetjük, hogy a hangyák befészkeljék magukat az ágyásainkba és telehordják "teheneikkel", a levéltetvekkel a zöldségeinket. Mivel a bolygatást nem szeretik, így a gondosan ápolt veteményesünkből el fognak költözni, vagy meg sem jelennek.

Letermett a májusban ültetett bokorbab. Kifejtjük, majd az átválogatott szemeket kiterítjük száradni. Ha teljesen kiszáradtak és összeaszalódtak, tegyük be egy tálban a mikróba egy percre a szemeket, mert ez minden rovarpetét elpusztít, így csavaros üvegben vagy vastag zacskóban nyugodtan tárolhatjuk.

A virágoskertben a nyári munkánk java részét az öntözés, az elhervadt virágok eltávolítása és a gyommentesen tartás teszi ki. Az elvirágzott évelők, kisebb cserjék, például pünkösdi rózsa, kövirózsa átültetési, szaporítási ideje most jött el, a még ezek után virágzókat ne bolygassuk még. Átültetéskor megkurtítjuk a növények gyökerét és szárát is egyharmadával, majd ületés után alaposan beöntözzük, a talajt tőzeggel vagy más talajtakaró anyaggal takarva hagyjuk fejlődni őket. Talajlakó kártevőktől mentes területre ültessünk, szükség esetén talajfertőtlenítést végezzünk.

A gumós és hagymás növényeket is átültetjük, például a sáfrányt és a nárciszt. A liliomok közül a tűzliliom és a tigrisliliom szárán fejlődött apró hagymákat leválasztjuk, és 5 cm mély barázdába ültetjük, 10 cm tőtávolságra. Ezeknek a talaját is takarjuk, érett trágya is megfelel nekik. Ha a fehér liliomot is át akarjuk ültetni a jelenlegi helyéről, addig szedjük fel a virágzás után, amíg újból be nem gyökeresedik és ki nem hajt, mert utána már tilos megbolygatni!

A szaporítani kívánt örökzöldek vagy lomblevelűek dugványozása előtt vizsgáljuk meg az anyanövényt, fertőzésmentes -e, ugyanis dugványozással terjeszthetjük el legkönnyebben a leginkább veszélyes kórokozókat, ezért erre a célra csak tökéletesen egészséges növényt válasszunk!


 

E hónapban több növény termése beérett már. A meleg idő és a nyári esők kedveznek a gyomok fejlődésének. Nem meglepő, ha egyik hétvégétől a másikig teljesen elgazosodik a kert. Amit csak lehet, húzzunk ki gyökerestől kézzel, még mindig ez a legcélravezetőbb eljárás, hiszen nem tudnak gyökérről újrahajtani, majd sekényen kapáljuk át a talajt. Minden szerves anyagot hordjunk a komposztra (kivéve pl. a baktérium-, vagy vírusfertőzött növényi részeket), amit öntözzünk is meg, hogy gyorsítsuk a bomlást.

A korai káposztafélék, gyökérzöldségek szedése után ne hagyjuk a leszedett leveleket, torzsákat szanaszét a veteményesben, a fertőzött részeket égessük el, az egészségeseket komposztáljuk, vagy etessük fel az állatokkal. A megüresedett helyet úgyis ki fogjuk használni rövid tenyészidejű, késői zöldségek termesztésére. A melegebb vidékeken még eltenni való uborkát is ültethetünk.

Mielőtt bármilyen termést elteszünk télire, ajánlatos a kamrát, pincét kénnel kifertőtleníteni, időnként újrameszelni, ha új házba költözünk, akkor pedig feltétlenül. Először kihurcolunk minden élelmiszert, kivéve a légmentesen zárt befőttet, lekvárt a tartókkal, polcokkal egyetemben, amelyek fájában lapulhat penész, és kikénezünk: bezárjuk az ablakot, az esetleges réseket betömjük, majd egy rossz lábasban, vagy lapáton néhány kénszalagot meggyújtunk. Bezárjuk az ajtót, és 24 óráig nem is nyitjuk ki, ezalatt a füst minden résbe behatol és a penészgombát, hangyákat, baktériumokat, molyokat, férgeket, minden kártevőt elpusztít. Utána alaposan kiszellőztetünk, és mindent letörölgetünk. A mész nagyon sokat fertőtlenít, de csak akkor rendezkedjünk be újra, ha már tökéletesen megszáradt a fal, különben oda a munkánk, minden bepenészedik. A kénezéssel a fában, padlóban, rejtett zugokban lévő penészgombák és egyéb kórokozók is maradéktalanul elpusztulnak, így sokkal nagyobb biztonságban lesznek a télire eltett élelmiszerek és a virághagymák.

Júliusban vethetjük utoljára másodveteménynek a rövid tenyészidejű gyökérzöldségeket, csemegekukoricát (50x50), bokorbabot. Zöldségeink hálásan fogadnak egy kis frissítő öntözést ebben a hónapban. Kártevők ellen előbb próbáljunk meg az Öngyógyító kiskert című könyv tanácsai szerint eljárni, s csak végső esetben nyúljunk vegyszerhez, bár ha nem mulasztottunk el néhány kártevőriasztó (vagy éppen magára csalogató) gyógy- és fűszernövényt ültetni, károkozásuk valószínűleg nem túl nagy. Ha mindenképpen vegyszerhez nyúlunk, feltétlenül tartsuk be az adott szerre vonatkozó várakozási időt. Ha nem használnánk vegyszert, akkor is érdemes egy "Vigyázat, méreggel permetezve!"-feliratú táblát kirakni, esetleg halálfejes matricával is ellátni a nagyobb termetű, de jóval veszélyesebb kártevők távoltartása céljából.

Már szedhető a zöldbab, de a hüvelyeken keressük a baktérium okozta zsírfoltosság tüneteit, mely a sárga terméseken sárgásszürke, zöld hüvelyeken sötétzöld foltokban mutatkozik meg. Ezeket ne hagyjuk a növényen, szedjük külön és később semmisítsük meg őket, mert a fertőzés átterjedhet az egészséges részekre is. A vírus- vagy baktérium által károsított zöldborsót nem szabad állatnak adni, a borsózsizsiklárvát, bábot, vagy kifejlett bogarat tartalmazó szemeket se, mert megbetegedhetnek tőlük! Ha letermett a bokorbab július végére, szedjük fel a töveket, a szárazbabnak szántakat kazalban rakjuk félre száradni, s mikor kezdenek szétnyílni a hüvelyek, akkor csépeljük ki. A karós babot még folyamatosan szedjük, s öntözzük naponta egy keveset, eső hiányában hetente egyszer nagyobb mennyiségben is.

A gyökérzöldségeket kapáljuk és öntözzük, a korán ültetettek már szedhetők, a másodvetést egyeljük. Rövid tenyészidejű sárgarépát és petrezselymet még mindig vethetünk, érdemes kaporral összekeverni a magokat, e fűszernövény palántáinkra gyakorolt jótékony hatásairól már írtunk a májusi cikkben és a fent ajánlott könyben is elolvashatjuk. Nekem a gyomlálást is nagyon megkönnyítette, hiszen egy kicsit korábban kel, levelei jól felismerhetők, így a nagyon gazos területen is jól elkülöníti a bevetett sorokat. Fejezzük be az őszi és téli retek vetését.

Ültethetünk még rövid tenyészidejű zöldborsót előtrágyázott talajba, 25 cm sortávolságra, kb. 5-8 cm mélyen, száraz időben öntözzük is be. Őszi szedésre is most vessünk spenótot. Az ágyás talajára szórjunk ki pár kiló érett trágyát, és forgassuk be 20-25 cm mélyre.

Szedhető a kései ültetésű paradicsom, és érik már a palántázott sárgadinnye is. Akkor szedhető, ha erőteljesen illatozik, világosabb színű, puha a bibepontja s ha megemeljük, a kocsányról könnyen leválik. Július végén a szabadföldbe vetett sárgadinnye és a palántázott görögdinnye is is érni kezd. Utóbbi termése reggelre nem lesz harmatos, nem hamvas, sárgul vagy le is száradt a kacs. Az éretlen dinnye kopogtatásra tiszta, "csengő" hangot ad, míg az érett tompa, mély hangot hallat. Az érett dinnye néhány napig eláll hűvös helyen tárolva.

A júniusban vetett fejes saláta palántái kikerülhetnek a szabadföldbe, 25 cm sor- és tőtávolságba. Vethető még a nyári fajtákból palántaágyba (másfél-két gramm négyzetméterenként), vagy állandó helyükre 25 cm sortávolságra. Vízhiány esetén a saláta hajlamos magszárat nevelni.

A karfiol rózsáit továbbra is védjük a naptól, az érettek már szedhetők. Még ültethető másodveteménynek rövid tenyészidejű kel-, fejes- és vöröskáposzta-palánta, valamint hosszú tenyészidejű karalábé 40x30 cm-es kötésben, az őszi karfiol palántái pedig 60x50 cm sor-és tőtávolságra. Két-háromnaponta minden kiültetett palánta kapjon frissítő öntözést, a nyári karalábé 4-5 naponta. A gumók túlöntözés esetén felrepedeznek, vízhiány esetén viszont fásodnak.

A fokhagyma és a vöröshagyma öntözését, trágyázását fejezzük be, hogy vegetációjuk megszűnjön, beérjenek. A fokhagymát szedjük fel, ha a zöldje már sárgul, vagy el is száradt. Szellős helyen tároljuk, hogy megszikkadjon, a népszokás szerint koszorúba fonva tető alá kell akasztani. A palántázott kukorica első csövei is szedhetők. Húzzuk le a csuhélevelek keskeny csíkját, így állapíthatjuk meg az érettséget.

A vetéseket hetente gyomláljuk, porhanyítsuk, szükség szerint öntözzük. A zeller kicsit több vizet kíván, mint a többi gyökérzöldség. Ritkítsuk a másodvetésű céklát 8-10 cm tőtávolságra, porhanyítsuk talaját és öntözzük. A régebbi ültetésű, lúdtojás nagyságú példányokat szedhetjük. Hó végén ültethetünk még csak a zöldjéért petrezselymet is, melegágyi fóliázott területre, két gramm magot négyzetméterenként rövid tenyészidejű fajtából.

A rebarbara érett magvait szedjük össze és azonnal ültessük is ki a szabadföldi palántaágyba, mert a csírázóképességét viszonylag hamar elveszíti. A belőlük fejlődött palánták a jövő év szeptemberében kerülhetnek végleges helyükre.

Az eperágyásokból levágjuk az indákat, hogy ne merítsék ki az anyanövényt, majd az egészséges, jó gyökerű növénykéket tőzeggel, komposzttal vagy trágyával feljavított nevelőágyakba ültetjük, egyenlőre viszonylag sűrűn.

A virágoskertben júliusban az öntözés adja a legtöbb munkát. A talajt is porhanyítsuk.

Kiássuk és szellős helyen szárítjuk a tulipánhagymákat. A rózsák tápanyagutánpótlását fejezzük be, különben a hajtások őszig nem érnek be rendesen. A szemzésre kijelöltt rózsákat jól beöntözzük, majd törzsbe vagy gyökérnyakba alvószemezzük. 

Nézzük át a rózsát a fővirágzás utáni visszametszéskor (a bokrost és a futót is), a hajtásfúró rózsadarázs, a hajtáscsúcspusztító rózsadarázs, a varródarázs és a lisztharmat által károsított hajtásokat vágjuk le és égessük el. Keressük a rózsagubacsdarázs lárváit tartalmazó gubókat is, ezeket se kíméljük.

A telt virágú orgona is szemezhető. A nemes orgona és más díszcserjék tőből hajtó vadhajtásait időnként el kell távolítanunk, hogy ne vonják el a tápanyagot a nemesített növénytől. Évelő és kétéves virágokat vetünk, amik majd jövőre fognak virágozni. E hónapban szaporítható az írisz is. A tövek szétültetésénél a leveleket és a gyökérzetet is kurtítsuk vissza egyharmadával. Ha júniusban nem szedtük fel a virághagymákat, most már haladéktalanul álljunk neki. Tisztítás, szikkasztás után 20 °C körüli helyiségben helyezzük el őket. A korán virágzókat már ne háborgassuk.

A gyepet már ritkábban vágjuk és állítsuk a fúnyíró késeit magasabbra, mert a túl rövidre nyírt fű árnyékolás kíján még az öntözés ellenére is kisül. Öntözése reggel vagy este a legérdemesebb, persze sok helyen van már önműködő szóróberendezés, ami nap közben látja el permettel a gyepet.

Szeles időben ne vegyszerezzünk! Nem csak a saját egészségünket tesszük kockára, vagy nem érjük el a kívánt hatást, kárt is okozhatunk, főleg gyomirtó szerek esetében, mert elég, ha a szer csak egy része megy félre, s komoly károkat okozhatunk a saját vagy a szomszédunk kertjében.

A hobbiházból már minden dísznövény kikerülhet a kertbe, először csak árnyékba, majd a végső helyére. A helyükön évelők vagy kétnyáriak magvait ültethetjük el a szaporítóládákba, vagy örökzöldeket gyökereztethetünk, például borókát, fagyalt. Ősszel a krizantém és az örökzöldek felhasználásával szép sírdíszt készíthetünk, ami mindenképp személyesebb, mint ha megvennénk készen a virágboltban, és az örökzöldek a karácsonyi asztali díszek fő alkotórészei is. Legalább 80%-os páratartalom kell a gyökereztetéshez.

Ne feledkezzünk meg a szobanövényekről és az erkényládák virágairól sem! Rendszeresen és bőségesen öntözzük őket. A szobanövényeknek jót tesz, ha időnként a portól, kosztól lezuhanyozzuk őket, s heti egy-két alkalommal leveleikre spricceljünk vizet is, ezért különösen a páfrányok és egyéb párakedvelő, esőerdei növények hálásak. Az anyósnyelv (sansaveria) viszont továbbra is ritkább öntözést kíván, 2-3 hetente az időjárás alakulása és az elhelyezése szerint, különben kirothadhat! Kb. egy centire nyomjuk bele az ujjunkat a földjébe a nedvesség megállapítására végett, mert attól, hogy a teteje száraz, beljebb még egész nedves lehet.

A vízben gyökereztetett hajtásdugványainkat is kísérjük figyelemmel, időnként cseréljük a vizüket, hogy ne büdösödjön be. Csak akkor kerüljenek földbe, ha az új gyökereken a külső szövetrész megbarnul. Első virágföldjük csak könnyű tőzeg- vagy homokalapú legyen. Nyaralás idején sem száradnak ki a szobanövények, ha a cserepeket egy nagyobb, tőzeggel töltött edénybe süllyesztjük és mindkettőt alaposan beöntözzük.

Mielőtt virágot viszünk be a vázába, ellenőrizzük, nincsenek -e rajta vagy a zöld részeken kártevők, például levéltetvek, amik sajnos könnyen elszaporodhatnak a szobanövényeinken.