Az orosz és az amerikai elnök november 11-én Párizsban csak rövid ideig találkozik majd, hogy megvitassa kettőjük teljes körű találkozójának lehetőségét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Fotó: AP

Peszkov elmondta, hogy Vlagyimir Putyin és Donald Trump elnök Párizs után legközelebb a G20-csoport november 30-án és december 1-jén Buenos Airesben tartandó csúcstalálkozóján lesz egyszerre jelen, ezért a legvalószínűbb az, hogy a francia fővárosban az argentínai tárgyalásukról fognak megegyezni.

Peszkov nem kívánta kommentálni a Kommerszant című orosz gazdasági napilap értesülését, amely szerint Putyin és Trump között Párizsban Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére nem lesz jelentősebb megbeszélés. Az újság szerint Macron nem szeretné, hogy egy orosz–amerikai csúcs elterelje a figyelmet a találkozó apropójául szolgáló eseményről, az első világháborút lezáró fegyverszüneti megállapodás 100. évfordulójáról.

Az orosz elnöki szóvivő elismerte, hogy a számos állam- és kormányfő részvételével megtartandó centenáriumi megemlékezés napirendje zsúfolva lesz ceremoniális és protokolleseményekkel. Egy nappal korábban úgy nyilatkozott, hogy a Putyin–Trump-találkozó formátuma nem azért változott meg, mert nézetkülönbségek lennének Moszkva és Washington között, hanem mert a párizsi esemény multilaterális jellege azt nem teszi majd lehetővé.

Korábban Trump is arról beszélt, nem biztos benne, hogy Párizsban megbeszélést tud folytatni Putyinnal.

Peszkov egyébként úgy vélekedett, hogy a keddi amerikai félidős választások „aligha hoznak majd bármilyen világosságot” a kétoldalú viszonyba. Mint mondta, nem lát konkrét tendenciát a kapcsolatok normalizálódására.

Elmondta, hogy a Kremlben figyelemmel fogják kísérni az egyesült államokbeli választás eredményét, de elutasította, hogy reagáljon azokra a médiában megjelent, meg nem nevezett kibernetikai szakértőkre hivatkozó vádakra, amelyek szerint Oroszország beavatkozik az amerikai választási folyamatba.

MTI

 

Izrael bevezeti a halálbüntetést
 

Avigdor Liberman védelmi miniszter kezdeményezésére a jövő héten az izraeli parlament, a kneszet megkezdi azt a folyamatot, amellyel törvénybe iktatják, hogy a terroristákat halálbüntetéssel is lehet sújtani - jelentette a kettes kereskedelmi tévécsatorna.

Így napokon belül a képviselőtestület elé kerül a országban sokat vitatott törvényjavaslat, amiben vélhetően szerepet játszott az, hogy hétfőn Benjámin Netanjahu miniszterelnök elhatározta, hogy támogatni fogja az indítványt.

 

 

"Több mint három év lankadatlan harc után jövő szerdán végre a kneszet törvénykezési, jogi és alkotmányügyi bizottsága elé kerül a terroristák elleni halálbüntetésről szóló jogszabály, hogy azután első olvasatban megszavazza a törvényhozás plénuma" - írta Liberman kedden Twitter- és Facebook-bejegyzésében.

 

"Nem alkuszunk meg, és nem állunk meg, amíg csak végre nem hajtjuk a feladatot"

 

- tette hozzá a védelmi miniszter.

 

Avigdor Liberman pártja, a Jiszrael Béténu választási programjának már az előző választáson az egyik legfőbb pontja volt a terroristák elleni halálbüntetés törvénybe iktatása, és jövőre ismét parlamenti választásokat tartanak az országban.

 

Januárban, egy viharos ülést követően - 52:49 arányban - a kneszet úgynevezett előzetes voksolással már megszavazta, hogy a gyilkos terroristák ellen halálbüntetés is kiszabható legyen.

 

Az akkori vita során az egyik arab képviselő megkérdezte Benjámin Netanjahut, hogy vajon halálbüntetés kiszabását kérné-e azok ellen a szélsőséges zsidó merénylők ellen is, akik néhány éve Duma faluban megölték egy palesztin család három tagját. A kormányfő azt felelte, hogy elvileg igen. Azóta azonban nem folyt tovább a törvénykezés ebben az ügyben.

 

Az Izrael által 1967-ben elfoglalt területeken a palesztinok ügyeiben ítélkező katonai törvényszék egyik bírája februárban halálbüntetésről döntött a zsidó Solomon család három tagját meggyilkoló palesztin terrorista ellen, de véleményével kisebbségben maradt a vele közösen döntő bírók között, és végül négyszeres életfogytiglant mértek a Halamis telepesfaluban gyilkoló merénylőre. A Ciszjordániában elkövetett terrorakciók ügyében ítélkező katonai bíróságok elvileg már jelenleg is kiszabhatnak halálbüntetést.

MTI