Ez a téma nem kedvencem, csakhát az események rákésztettnek, hogy írjak róla. Hát akkor kezdjük egy belinkeléssel.


 

Sajnos ha a hitehagyás ennyire fokozódik, elérkezhetünk oda, ahol Fokváros már tart: Amikor a víz értékesebbé válik, mint az arany

Nem mindennapi videót mutatott be az RTL Klub Híradója az aszály sújtotta Dunáról. Ahogy arról  beszámoltak a híradások, idén augusztusban öt helyen – köztük Budapesten – is megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja, Esztergomnál egy Duna-ág is kiszáradt. Európában főleg Németországban, a balti térségben és Franciaországban keserítette meg a gazdák életét, de hazánkban is kevesebb kalászos gabona termett néhány százalékkal az elmúlt öt év átlagához képest. Azért csak ennyivel, mert nálunk később lett szokatlanul meleg és száraz az időjárás, mint Németországban.
 

 

Egész erdőket fenyeget pusztulással a 2011 óta tartó aszály Kaliforniában – állapították meg szakemberek, akik szerint több mint 58 millió termetes fa elhalását okozhatja a vízhiány és a magas hőmérséklet. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány szerint a kaliforniai erdőségek akkor is visszafordíthatatlan károkat szenvedhetnek, ha az időjárás kedvezőbbre fordul, és a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség hatására növekszik a csapadék mennyisége is. A kutatók szerint a vízhiányon és a magas hőmérsékleten túl növeli az erdők pusztulásának kockázatát a szúbogarak jelenléte is.

“Kalifornia erdőségei kulcsszerepet játszanak az állam vízellátásában, fakitermelésében, turizmusában, a szén-dioxid elnyelésében és a kikapcsolódást lehetővé tevő szolgáltatásaiban, tehát ökológiailag, gazdaságilag és kulturálisan is rendkívül fontosak” – húzta alá Greg Asner, a Carnegie Institution for Science munkatársa.

“Az aszály óriási veszélybe sodorta az erdőket, olyan helyzetbe, amely hosszú távú változásokat eredményezhet az ökoszisztémában, ezzel befolyásolva az állatok természetese élőhelyeit és a biológiai sokféleséget” – tette hozzá a szakember.

A kutatók repülőgépről készített felvételek és 2011 óta gyűjtött műholdas adatok elemzése révén mérték fel most először, hogy a szárazság milyen hatással van a kaliforniai erdőkre. Az eredmények szerint az erdők lombkoronái egyre több és több vizet veszítettek az elmúlt négy évben. A mutatók szerint 2011 és 2015 között nagyjából 10,6 millió hektárnyi erdőterület – hozzávetőlegesen 888 millió hatalmas fa – lombkoronája szenvedett jelentős vízveszteséget. Az érintett fák közül nagyjából 58 milliónál tapasztaltak olyan mértékű vízveszteséget a kutatók, amely rendkívül nagy fenyegetést jelent az erdők hosszú távú egészségére. A szakemberek szerint a mostani helyzet súlyossága miatt, még ha az El Nino hatására növekszik is a csapadék mennyisége, a jövőben esetlegesen előforduló újabb aszályok lényeges változásokat fognak eredményezni a már most jelentősen meggyengült erdőrendszerben.

MTI

Rég nem látott aszály sújtja Ausztráliát. Porzik a föld az állatok mögött, a légifelvételeken pedig jól látható, mennyire szétrepedezett a szárazságtól a talaj. Az állattenyésztők aggódnak, mi lesz a jövőben, hogyan hat majd a gyermekeikre, ki veszi át utánuk a gazdaságot.

 

 

Eltűnnek az izraeli források a súlyos aszály miatt

Kiszáradóban vannak Izrael vízforrásai – írja a ynet. A vízügyi hatóság jelentése szerint öt aszályos év után annyira drámai a helyzet, hogy már az sem tudná megállítani a vízforrások kiszáradását, ha a következő télen átlagos vagy akár annál nagyobb mennyiségű csapadék esne. Ráadásul az előrejelzés szerint ismét átlag alatti lesz a téli csapadék mennyisége.

Izrael legnagyobb édesvízi tartalékának, a Kinneret-tónak – a bibliai Genezáreti-tónak – az összes eddig mértnél alacsonyabb a vízállása. A súlyos változás szabad szemmel is jól látható: néhány éve Máágan kibucnál egy szigetecske tűnt fel a vízben, amely néhány napon belül már félszigetté válik, mert a part felé eső részekről eltűnt a víz. A tóból már nem pumpálnak vizet az országos hálózatba, és azt tervezik, hogy a tengervíz-sótalanító telepek vizét visszavezetik a Kinneretbe.

A 10-es tévé szerint már jelenleg is a sótalanítók fedezik a lakossági vízfogyasztás mintegy 80 százalékát, és a jelenleg működő öt sótalanító mellé két újat építenek.

A Kinneret mellett a források hozama és a felszín alatti édesvízkészlet is drasztikusan csökken: az elmúlt öt év súlyos szárazsága nyomán mintegy 2,5 milliárd köbméternyi víz hiányzik.

Izrael helyzete azonban még így is viszonylag jónak tekinthető a kiszáradással küzdő térségben, mert előzetesen felkészültek az ínséges időkre tengervíz-sótalanítók és – a lakossági fogyasztás közel 80 százalékát ipari-mezőgazdasági felhasználásra visszaforgató – víztisztító telepek építésével.

MTI
 

 


107 nap szárazság után ismét esett csapadék Pekingben.

Péntekre virradóra a kínai fővárosban leesett az első hó. Peking tavaly október 22-e óta szenved a szárazságtól.

A hó megtisztította a város erősen szennyezett levegőjét, a környezetvédelmi hatóság jelentése szerint a levegőben lévő finom porszemcsék koncentrációja csökkent.

Péntek a holdújévi egyhetes munkaszünetet követő első munkanap Kínában, ezért a megnövekedett forgalom és a havazás miatt több baleset is történt a városban.

http://koponyeg.hu/hireso/764-107-napig-nem-esett-csapadek-pekingben-video-