Titkok, amelyekre ideje, hogy fény derüljön!

 

Nekünk devizahiteleseknek is elegünk van a devizahitelesek megmentéséből!

Árpád perében a Kúria képtelen volt ítéletet hozni. Ezért az Európai Bíróság elé vitte az ügyet. A tárgyalás 2013. december 5-re van kitűzve.

 

Az árrés maga a fő bizonyítéka annak, hogy nem történt pénzkölcsönnyújtás, mert folyósításkor kölcsönnyújtás esetén a kölcsön összegének névértéken történő rendelkezésre bocsátásáról van szó. Kereskedelmi árrés éppen az áru eltérő beszerzési és eladási ára között keletkezik. Esetünkben a devizaösszeg, mint meghatározott pénzösszeg

VÉTELI ÁRFOLYAMON TÖRTÉNŐ BESZERZÉSE TÖRTÉNIK AZ ADÓSTÓL ELŐRE ÁTADOTT VÉTELÁRRAL,

MAJD AZ ADÓS A HAVI TÖRLESZTŐ RÉSZLETET FORINTRA ÁTSZÁMÍTVA FIZETI MEG, ELADÁSI ÁRFOLYAMON,

miközben ügyleti kamatot is fizet az általa meg sem kapott devizaösszegre.
Tehát maguk a hitelező Bankok is beszerzésként tekintenek a forintfolyósításra, hiszen vételi árfolyamon folyósították. Könyvelésükben hitelfolyósításként könyvelik le a gazdasági eseményt, hogy ügyleti kamatot is követelhessenek az Adóstól az általuk át sem adott devizára, miközben a deviza árfolyamváltozása okozta árfolyam különbözethez és a kereskedelmi tevékenység miatti árréshez is hozzájutnak. A devizaösszeg helyetti forintfolyósítás nem felel meg pénzkölcsönnyújtásnak, mert a Bank nem pénztartozást fizet meg az Adósnak, hanem pénzkölcsönnyújtási szolgáltatásra vállalt kötelezettséget. De a Bankok mégsem nyújtottak a hatályos törvények szerinti pénzkölcsönt, helyette devizakötelezettséget írattak velük alá, hogy a deviza erősödése miatt kifoszthassák őket.

Ez a jelenlegi igazságszolgáltatási rendszer úgy tűnik, nem hajlandó kimondani azt, hogy csalás történt. De nekünk tudnunk kell, hogy mit tettek velünk, máskülönben nehéz az igazunkért kiállni. Magyarországon devizában meghatározott pénzösszeg, mint kölcsönösszeg szerződésbe foglalására nem kerülhetett volna sor oly módon sem, hogy a devizában meghatározott pénzösszeget a Bank az Adós rendelkezésére bocsátja, mert nem lehetséges teljesíteni irreálisan megemelkedett törlesztő részleteket, ha az árfolyam változás ezt előidézi. Elegendő volt devizában meghatározni a kölcsön összegét, és elkezdték várni a CHF erősödését, ami évtizedek óta jellemző, lévén a CHF menekülő deviza. Előbb a munkajövedelemre szálltak rá az emelkedő törlesztővel, ezt követően a pénzelvonás automatikusan blokkolta a megrendeléseket és a kereskedelmi forgalmat. Majd a felmondásokkal egy összegben lejárttá teszik a forint árfolyam romlása miatt jelentősen megnövekedett hátralékot az eltelt időszak jogellenesen magas törlesztő részletei ellenére.
Ekkor rátelepednek az Adós vagyonára, és a jövőbeli bérekre, ha a végrehajtáskor nem szűnik meg a követelés az ingatlanok potom áron történő elherdálása miatt.

Az ország blokád alá került.
Mindezt a forint devizához képest történő leértékelése okozza.

blokád, ostromzár, körbezárás, bekerítés, zárlat:

valamely államnak vagy egy részének a világtól való elzárása, főként külkereskedelmi kapcsolatainak erőszakos megszakítása abból a célból, hogy bizonyos követelések teljesítésére kényszerítsék

KISLEXIKON

Magyarországon a devizaalapú hitelezéssel lehetővé vált, hogy a forint leértékelésével kivonhassák a munkajövedelmeket. Ezzel a lakosságnak az eredeti törlesztő részlet feletti kiadásai mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdaság az európai országokhoz képest, azoktól élesen elhatárolódva visszaessen, ami miatt súlyos bevétel kieséseket szenved el a lakosság, és ennek következtében a keresletcsökkenés miatt az ingatlan – és gépjárművagyon és minden eladható dolog leértékelődik. A soha nem volt deviza meg már meg van véve . .

A törlesztő részlet növekménye a társadalom egészében a kereslet, a megrendelések elmaradása miatt a bevételek tragikus csökkenését eredményezi. A végén a családnak a legalapvetőbb kiadásokra sem marad pénze, mert a bevételi oldal csökkenése és a kiadások növekedése a család teljes pénzügyi ellehetetlenülését eredményezi.

A beálló fizetésképtelenség miatt a közjegyzők törvénytelenül elkészített végrehajtható okiratait felhasználva, a végrehajtási kényszerre hivatkozva a magyar állam az, amely a magyar lakosság vagyonát erőszakkal elveszi a Bank jogtalan követeléseinek kielégítésére. Így válik a magyar állam bűnelkövetővé a blokád alá helyezett magyar lakosság kifosztása során, miközben ezzel idegen országok bankjait szolgálja és a hazai pénzügyi maffiát. Az állam a büntetőjogi és polgárjogi felelősség terhét ezzel leveszi a kifosztó Bank válláról, hiszen a végrehajtási eljáráshoz végrehajtható okirat szükséges, ami által a folyamat visszamenőlegesen és előre nézve is legálissá válik.

A magyar igazságszolgáltatási rendszer, a közjegyzők, a magyar kormány és a magyar parlament tudtával zajlik a folyamat.

A szerződések megkötését követő havi törlesztő emelkedések az utolsó fillérig hozzájárulnak ahhoz, hogy a gazdaság működése megfeneklik, és a rohamos visszaesés következtében rendkívül rövid idő alatt fizetésképtelenné válhat bárki, devizaalapú hiteles, forinthiteles, kisvállalkozó, középvállalkozó.

Az Adóhatóságnak vajon mi lesz a megoldási javaslata, ha a vállalkozók nem tudják megfizetni a bevételektől részben függetlenített adóikat? Adóvégrehajtás lesz? Felszámolás lesz?

Az Önkormányzatoknak vajon mi lesz a megoldási javaslata, ha a polgárok nem tudják megfizetni a vállalkozásaik utáni adóikat és a helyi adót? Végrehajtanak? Felszámolást kezdeményeznek?

A közmű cégeknek vajon milyen megoldási javaslata lesz, ha a vállalkozók, családok nem tudnak fizetni? Felszámolás kezdeményezése? Végrehajtásra adás?

Mindez annak következtében történik, hogy a magyar forintot az idegen Bankok Magyarország felszámolására használják fel a devizaalapú és nem devizaalapú kölcsönök lakosságtól történő beszedésére a magyar törvényhozó testület és a magyar kormány tudtával, az igazságszolgáltatási rendszer segítségével, és a végrehajtó hatalom közreműködésével.

Felszámolási eljárás esetén a cég vagyona a felszámolóbiztos kezelésébe kerül annak következtében, hogy a cég fizetésképtelenné válik valamilyen oknál fogva. A cég működése minimálisra csökken. Egy a cél. A hitelezői igény bejelentőinek kielégítése a cég meglévő pénzeszközeiből, vagyonából és a még befolyó bevételeiből. És a cégnek vége lesz. Gyakorta idéznek elő felszámolást szándékos pénzügyi ellehetetlenítéssel Bankok, rivális cég, hogy a cég vagyonát, vagy a cég tulajdonosi körében lévő kurrens vagyontárgyat, ingatlant megszerezzék.

De hogy családokra is ez várjon, ami által a legalapvetőbb életlehetőségüktől is megfosztják őket, miközben a magyar állam, amelynek kötelessége a haza és a nemzet tagjainak védelme, segédkezik.

A folyamat a lakosságot elérte. Megtörtént a lakosság eladósodása, olyan szerződésekkel, amelyeknél a követelés mértéktelen, és elkezdődött a bedőlő hitelek miatt a végjáték, amikor a Banki felmondások miatt elrendelt végrehajtási eljárások során már a magyar állammal állnak szemben az Adósok, miközben a magyar államnak nincs ahhoz joga, hogy idegen hatalmak kezére átjátssza a magyar lakosság ingatlanát, bankszámlán megjelenő munkajövedelmét, nyugdíját, autóját a hatályos jogszabályok figyelmen kívül hagyásával.

A Bankkal történő nemtelen összjátékkal a jogellenesen megindított végrehajtások százezrei fognak beindulni, ha nem térnek észre az emberek, nem érzik meg a veszélyt, és hagyják a folyamat beteljesedését. Nem megoldás sem a pereskedés, sem a végrehajtás megszüntetése iránt indított per, hiszen az igazságszolgáltatás intézményrendszere nem teszi a dolgát, és az ország lakosságának ellehetetlenítését nem hajlandó megállítani, miközben a hatályos jogszabályok mind minket igazolnak.

Igen nagy szükség van arra, hogy a jelen lévő irgalmatlan méretű veszéllyel a felnőtt lakosság tisztában legyen, és szembe merjen szállni, enélkül esélyünk sincs a fennmaradásra.

A HAZA NEM ELADÓ!


 

Hitel = Hit el

Jó, hogy az önkormányzatokat felszabadították. Azonban ugyan úgy nekünk kell majd kifizetni a soha meg sem kapott hiteleket a bankármaffia részére. Aki azt hiszi, hogy vége a megszorításoknak, az hatalmasat téved. Az önkormányzatok devizahiteleinek kiváltása után elkövetkezik az egyházak devizaadósságának kiváltása is a magyar emberek zsebe terhére. A kb. 800 milliárdos költség kitermelése érdekében egyre több magyar ember fog még jobban elszegényedni. A devizahiteltől kik nem fognak tudni megszabadulni? Azok, akik eltartják a hatalmat és holdudvarát, segélyezik a kisebbséget, fizetik a kis millió kárpótlást... Ők mehetnek az ócsai gettóba, vagy a siralom völgyébe. A következő nagy megszorítási hullám egy háttérinformáció szerint április 1-jétől, vagy május 1-jétől várható. Tehát már közeledik is az idő. Hogy milyen rózsaszín, illetve narancsszín dumával adják be, azt még nem lehet tudni... Ezúttal a színezés már nem a Bildenberg tagos Matolcsy dolga lesz, hanem Varga Mihályé. Hát ez aztán a változás!

Minden ember kezébe veheti sorsát azzal, hogy leírja személyesen, kit tart felelősnek a kifosztásáért!

Minden magyar ember, aki a munkájából nem tud megélni, a kifosztottak közé tartozik, még akkor is, ha közvetlen személyében nem élte meg a kifosztás folyamatát. Tehát nem devizahiteles, vagy adóhivatali károsult, hanem csak egyszerűen a kirabolt, kifosztott ország polgáraként hiába dolgozik, vagy dolgozott, már nem jut neki kenyér. Ezért a helyzetért a felelősség elsősorban az utóbbi 30-év politikai szereplőit terheli, kezdve a rendszerváltást megelőzően az ország tervezett eladósításától a mai napig bezáróan az országos és helyi politikai szereplőkig.

Nincs különbség, hogy valaki irányító, vagy ellenzéki szerepet vállalt, mert azáltal, hogy részévé vált a kifosztó rendszernek, elismerte annak legitimitását. Egy ellenzéki párt, aki a kifosztó rendszer ellen felszólal az országgyűlésben, legalább annyi kárt okoz az országnak, mint az, aki hatalmon van és a kifosztás közvetlen haszonélvezőjeként vesz részt az emberek kifosztásában. Az ellenzéki megalkuvás eredménye, hogy az emberekben hamis reményeket táplálva azt a látszatot kelti, hogy ha, amennyiben ők kerülnek hatalomra, akkor majd eljön a jó világ. Ez az ámítás nem kisebb bűn, mint maga a kifosztás, hiszen ez is része a rendszernek, a hitegetés módszerével. Az köztudomású, hogy az országgyűlési képviselők kiváltságos státuszban vannak, akár kormány-, akár ellenzéki pozícióban vannak. Következésképp részesei a kifosztásnak aktív, vagy passzív módon.

A politika irányítja ugyan a törvényhozást, de a törvény alkalmazóit is legalább akkora felelősség terheli, mivel ők tanult emberekként átlátják, vagy legalábbis át kellene lássák, hogy ami ma a magyar emberekkel történik, az módszeres kifosztás és népirtás. A jog az erőből, az erő a jogból ered. Az erőnek sokféle formája létezik, például a felismerés ereje. Ha az emberek felismerik, hogy az, ami most velük történik, az egy előre eltervezett kifosztás és szolgasorba döntés folyamata, akkor felszabadul az erő, amely a jogot formálja, de ez az erő a jogból ered, abból a jogból, amelyet a teremtő adott minden teremtményének, miszerint ő előtte mindenki egyenlő. A nap mindenkinek egyformán süt elve.

A felismerés elegendő ahhoz, hogy az erő felszabaduljon, ez egy elementáris erő a méreténél fogva. A mérete függ attól, hogy hány ember ébredt rá a valóságra, valamint attól, hogy mekkora az ellenerő. Egyszerűbben fogalmazva, hányan vannak a kifosztói oldalon akár aktív, akár passzív haszonélvezőként, és hányan a kifosztottak oldalán, akik vállalják, hogy aktívan megnevezik, azaz néven nevezik a kifosztókat. Ha elég nagy az erő, az ébredés ereje, akkor megfordul a folyamat és elindul egy rendeződés, azaz rendcsinálás, amikor az elsőkből utolsók lesznek, az utolsókból viszont elsők. Ez a természet rendje.

Az ébredés egy fontos eszköze, hogy az ember ne magát tegye felelőssé helyzetéért, még akkor sem, ha neki is része van helyzetében, hanem nevezze meg személy szerint azt az embert, vagy embereket, akik közvetlenül részt vettek az ő kifosztásában. Ilyen például a bank tisztviselője, aki aláíratta vele a kifosztási szerződést. Vagy a bíró, aki nem akart foglalkozni az igazsággal, mindegy milyen okból, de nem tette azt. Vagy a végrehajtó, aki a kilakoltatást végrehajtja, mert ebből él. Tanács, ne mentsünk fel senkit, minden ember maga dönt, azaz választ és ennek felelősségét neki kell viselnie. Ha valaki aktív, vagy passzív módon részt vesz a kifosztásban, azért viselnie kell a felelősséget. Nincs mellébeszélés, hogy én csak a családomról akartam gondoskodni, vagy nem tudtam, hogy mit szolgálok.

Nagyon fontos folyamata az ébredésnek, hogy minden kifosztott írja le egy papírra a saját nevét és írja le azok nevét és pozícióját, akik részt vettek az ő kifosztásában. a nyilvánosság ereje megfordítja a folyamatot, mert világossá válik, személy szerint, ki az ellenség. A nyilvánosság visszatartó ereje nagyon nagy erő. Ezt az erőt a jog adja. Ha ma a kormánynak joga van ahhoz, hogy nyilvánossá tegye az adótartozással rendelkezők listáját, hát miért ne lenne jogunk nekünk a mi személyes véleményünket nyilvánosságra hozni, hogy kit tartunk személy szerint felelősnek kifosztásunkért. Ha elég ember hajlandó ezt papírra vetni, és nyilvánosságra hozni, akkor

A listából csak a kifosztók neve lesz nyilvános, a kifosztottat egyszerűen csak „kifosztott”-nak jelöljük. Ha eljön az igazság órája, fontossá válik a kifosztott neve is, de az addig, ameddig az elégtétel ideje nincs itt, nem szükséges az erő növekedéséhez. A számok törvénye igaz lesz!

A lista jelentősége és szerepe a jövő társadalmában

Az elsődleges jelentősége, bizonyító erejű felmérés, hogy hány embert fosztottak ki, és abban hányan vettek részt. Mérleget készítünk! Ebből a listából láthatóvá válik, hogy a kifosztottak létszámához képest alig több mint 1-2% az, akik ezt végrehajtották. Ez a mérleg bizonyítóerejű, azt bizonyítja, hogy ami itt velünk, magyarokkal történt, az nem a társadalmi akaratot tükrözi, hanem egy kisebbség aljas népirtó szándékát leplezi le.

Hogy kik azok, akik ezt tették velünk, azt majd a lista alapján fogja a Magyar Királyi Igazságszolgáltatás megállapítani. Azoknak, akik tevőlegesen kiszolgálóként részt vettek a Magyar Nemzet vagyonának ellopásában, beleértve a magánvagyonokat is, azoknak felelniük kell tetteikért! Senkit nem ment fel az a körülmény, hogy ő csak a munkáját végezte, de méltányosságot érdemel majd az, aki segít az igazság teljes felderítésében, mert tudnunk kell, kik azok, akik valójában a háttérben meghúzódva mindezt a gyalázatot velünk elkövették.

Minden családban, háztartásban, vállalkozásban, így egy országban is vagyonmérleget szokás készíteni, ezt kell nekünk is megtenni, csak most egy más értékrend alapján, mint ahogyan eddig az ország fogadatlan vezetői ezt tették. Eddig egyetlen vagyonmérlegben sem szerepelt a humán érték, az emberi erő és tudás forrása. Nem volt ez véletlen, hiszen az ember eddig nem számított, csak a materiális javak számítottak, amelyet előállított, és ami jutott, abból fogyasztott. Az ember csupán termelő és fogyasztóként jelent meg minden nyilvántartásban, valamint a karbantartásának költségeiként az egészségügy kiadása. A kizsákmányolás, a kifosztás minden szintjén csak az anyagi értékeket tartották nyilván! Nem csak a Történelmi Alkotmányunkat kell helyreállítani, hanem az emberi értékrendet is, mert a teremtés rendjében a legnagyobb érték az ember, az élet szentsége. Nem tűrjük tovább, hogy a teremtés törvényét lábbal tiporják anyagi javak iránti vágyból, kapzsiságból.

Hogyan fordulhatott elő?!

Hogyan fordulhatott elő, hogy a társadalom egy kisebbsége kifosztotta a többséget?
Az ok a lehetőségben keresendő! Lehetőségük volt, mert nem volt hatékony a társadalmi ellenőrzés. De miért nem volt az? Azért nem volt, mert az alkotmány nem biztosított valódi folyamatos ellenőrzést a társadalom részére. A valódi népképviselet egy parlamentben nem a politikai pártokon keresztül valósulhat meg, hanem egy parlamenti felsőházba delegált egyéni képviselőkön keresztül. Egy politikai párt színeiben bejutott képviselő a frakciófegyelemnek megfelelően kell, hogy szavazzon, és nem a választói akarata, vagy lelkiismerete szerint. A felsőházi képviselők pártoktól független egyéni képviselők, akik a választóik által bármikor visszahívhatóak. Így egy képviselő alkalmatlansága esetén nem kell négy évig várni, ameddig helyette új képviselő kerül a Parlamentbe.

A Parlament alsóháza ugyanúgy folytatja munkáját, mint eddig, ugyanúgy lesznek pártok, de nem azt tesznek ellenőrizetlenül, amit akarnak, és hogy ki ne tudódjon, még ráadásul titkosítják 50-100 évre, hanem a népképviselet a felsőházban felettük ülve ellenőrzi őket.
Ez az alkotmányos forma, a kétkamarás parlament, nem ismeretlen számunkra, mert 1944. március 19-ig ilyen volt a mi alkotmányunk, a Történelmi Magyar Alkotmány. Az alkotmányos királyság (király nélküli) pontosan megfelel a magyar nép védelmét biztosító követelményeknek. Történelmi Alkotmányunk nem tette volna lehetővé a kifosztásunkat.
Most tehát, ha azt szeretnénk, hogy ez a folyamat megálljon, és el tudjuk számoltatni a kifosztókat, akkor a legkézenfekvőbb megoldás, ha visszanyúlunk a gyökereinkhez, a Történelmi Magyar Alkotmányhoz.

Mi a módja annak, hogy visszatérjünk a Történelmi Alkotmányunkhoz?

2013. április 21-én a Hősök terén közös akarattal kinyilvánítottuk, hogy a jelenlegi alkotmány megbukott, mert nem védte meg állampolgárait. Ezzel tulajdonképpen a társadalmi szerződésre vonatkozó nemzetközi irányelvek alapján érvénytelenítettük a mai alkotmányt. Az említett irányelvek szerint politikai hatalom nem alkotmányozhat, még akkor sem, ha azt alaptörvénynek hívja. A politikai hatalom által írott alkotmány akkor válhat érvényessé, ha a hatalom gyakorlóinak hatalmi ciklusában nincs társadalmi tiltakozás az alkotmány ellen. A politikai hatalomváltás legitimmé teheti az egyébként illegitim alkotmányt. Ez azonban már nem történhet meg, mert április 21-én kimondtuk, hogy az alkotmány megbukott.

A következő lépés az alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása, amelynek küldöttei lefektetik az irányelveket, hogy hogyan és mikortól térünk vissza a Történelmi Alkotmányunkhoz. Történelmi dátum: 1944. március 19-e és történelminek kell lennie 2014. március 19-nek. Eddig az időpontig le kell folytatni az új választásokat és fel kell, hogy álljon az új kétkamarás Parlament alsó- és felsőháza egyaránt. Kívánatos, hogy az alsó- és felsőház azonos létszámmal legyen jelen. A felsőház összetételéről az alkotmányozó nemzetgyűlés dönt.

Az alkotmányozó nemzetgyűlés a Magyar Nemzet gyűlése, amely magába kell, hogy foglalja
a határon kívül rekedt magyarság képviselőit is. A parlamenti felsőházban minden határon túli magyar nemzetiségű csoport képviseletének helyet kell biztosítani. Amikor a magyar nemzetről beszélünk, akkor nem csak a csonka Magyarország polgárairól beszélünk, hanem az akaratán kívül a határon kívül rekedt magyarságról is. A nemzet egysége a teljes nemzetet kell, hogy érintse, politikai-, vallási nézeteitől, és lakóhelyétől függetlenül. A lakóhelyétől független alatt az akaratán kívül a határon kívül rekedt és a kényszerűségből emigrált magyarság egyaránt értendők.

Isten áldásával,
László Mihály



 

A gajdesz: Keresztényhalál!

 

Ülj és várj, míg kitörlik fejedből a valóságot

Madaras János