Titkok, amelyekre ideje, hogy fény derüljön!

Igen, mert eltűri olyanok kilétét, akik még a szentekben is kételkednek, Vegyük észre Isten csodáit, amivel elhalmoz bennünket!

A Borromeo Szent Károly ellen elkövetett merénylet, illetve az ezt követő csoda kiválóan alkalmas arra, hogy bemutassa mostani korunk jellegzetességeit:
1. 450 évvel ezelőtt senki nem akadt még, aki egy nyilvánvaló csodában kételkedett volna, azt szemfényvesztésnek, a jelenlevők hipnotikus állapotának, vagy ehhez hasonló materiálisan megmagyarázható dolognak tartotta volna. Ugyanúgy, ahogy a pestis kitörését és más elemi katasztrófákat sem a „klíma-változásnak”, a véletlennek, vagy ilyesminek, hanem szigorúan Isten haragjának és büntetésének tartották, amiért vezekelni, és könyörögni és megtérni kell.
2. Isten nem önmagáért tesz csodákat, hanem mindig azzal a céllal, hogy azok elősegítsék az emberek megtérését. Ezért csak addig hitelesítette kiszemelt küldötteinek szavait e természetfeletti eseményekkel, ameddig ennek megvolt az értelme: Vagyis amíg az emberek képesek voltak arra, hogy a) felismerjék a csodákat; b) hatásukra megtérjenek, új életet kezdjenek, Isten felé forduljanak.
3. Az a tény, hogy Isten már évtizedek óta nem tesz csodát, azt bizonyítja, hogy tudja, hogy már a csodák sem segítenének rajtunk. Ne felejtsük el: A Lourdes-i jelenés (1858) után alig egy évvel (1859) jelent meg „A fajok eredete” című Isten-tagadó, velejéig ostoba mű, ami alapjaiban tagadta mindazt, ami Lourdes-ban történt! És ahelyett, hogy az Egyház határozottan visszautasította volna mindazt, ami ebben a bomlasztó irományban állt, hallgatásával, majd később hathatós támogatásával maga is eggyé vált azzal a tömeggel, mely Darwin könyvének megjelenése után lelkesen ünnepelte „Isten halálát”, de legalábbis fölöslegessé válását!
1917-ben Isten talán a valaha volt legnagyobb csodát tette miérettünk: 70 ezer ember szemeláttára a Napot állította meg! És azon kívül, hogy Portugália évtizedekig megmenekült a körülötte dúló véres harcoktól, milyen más pozitív eredménye volt e nagy isteni tettnek a világ számára? 1945-ben az amerikai katonák órákon keresztül álltak sorba a németországi Konnersreuthban, hogy láthassák a stigmatizált Neumann Teréz sebeinek minden pénteken visszatérő csodálatos felfakadását, hogy ezáltal a háború borzalmai ellenére is élve maradjon hitük a jóságos, igaz Istenben! És alig 16 évvel később Neumann Teréz Bea bíborossal a közelgő zsinatért munkálkodott!